EV-töltési sebesség: kW, kWh, AC és DC

A kW a pillanatnyi töltési teljesítményt, a kWh az idő alatt átadott energiát méri. A töltési időt az akkumulátorba juttatandó energiából és az átlagos akkumulátoroldali teljesítményből számolja. Ha a fali bemenő teljesítményből indul ki, a veszteségeket is vegye figyelembe.

Mi a különbség a kW és a kWh között?

A kilowatt teljesítményegység: azt írja le, milyen ütemben áramlik energia egy adott pillanatban. A kilowattóra energiaegység. Ha a teljesítmény egy órán át 10 kW marad, a töltő 10 kWh-t ad; két óra alatt 20 kWh-t. Valós töltés közben a teljesítmény változhat.

Gondoljon a kW-ra áramlásként, a kWh-ra mennyiségként. Az akkumulátor kapacitását kWh-ban, a wallbox vagy gyorstöltő teljesítményét kW-ban adják meg. A „60 kW-os akkumulátor” helyett 60 kWh-t, a „11 kWh-s töltő” helyett 11 kW-os teljesítményt mondjon.

Hogyan számítható az AC-töltési teljesítmény?

Egyszerű egyfázisú becsléshez szorozza meg a feszültséget az áramerősséggel. Az IEC 60038 szabványos referenciafeszültségeket ad meg; 230 V névleges feszültségnél a gyakori értékek:

Ezek névleges bemenőteljesítmények; a rendszer kisebb áramot is választhat. AC-töltésnél a wallbox szabályozott váltóáramot ad az autónak, a fedélzeti töltő pedig egyenárammá alakítja. Ennek áram- és fázisképessége kisebb lehet a wallbox névleges értékénél.

Miért használhat egy 11 kW-os autó csak 3,7 kW-ot?

A címkék eltérő fáziselrendezést írhatnak le. A 11 kW AC jellemzően 16 A három fázison, míg egy 16 A-es egyfázisú pont körülbelül 3,7 kW-ot ad. Egy egyfázisú fedélzeti töltő háromfázisú ponton is csak az általa támogatott elrendezést használja. A kábel is korlátozhat.

Az IEC 61851-1 szerinti vezérlés a rendelkezésre álló korlátokon belül tartja a töltést. Nem lehet kihasználatlan fázisokat adapterrel összekötni, hogy az autó tervezett korlátját túllépje.

Miben más a DC-töltés?

A DC-töltőállomás az autón kívül alakítja át az áramot, és szabályozott egyenáramot ad az akkumulátorrendszernek. Az IEC 62196-3 a szabványos DC és kombinált AC/DC csatlakozókat is lefedi. Az autó továbbra sem fogad tetszőleges teljesítményt: akkumulátorrendszere közli és szabályozza a határokat.

A DC-berendezés gyakran nagyobb teljesítményű, mint az otthoni AC, de a „DC” önmagában nem mondja meg a sebességet. Hasonlítsa össze az állomás névleges értékét az autó dokumentált DC-képességével és várható töltési görbéjével.

Hogyan becsülje meg a töltési időt?

Először azt az energiát számolja ki, amelyet hozzá akar adni, ne a teljes kapacitást. Egy 60 kWh-s hasznos akkumulátor 20%-ról 80%-ra töltése:

60 kWh × (0,80 − 0,20) = 36 kWh

Ha a 11 kW-os wallbox fali bemeneti teljesítménye, és e az igazolt fal–akkumulátor hatásfok, akkor:

idő = 36 kWh ÷ (11 kW × e)

Elméleti 1-es hatásfokkal az alsó határ 3,27 óra, körülbelül 3 óra 16 perc. A valós hatásfok 1 alatti, és a bemenőteljesítmény is változhat. A gyártó által megadott hasznos kapacitást használja; a bruttó kapacitás tartalmazhat a kijelzett hatótávon kívül fenntartott energiát.

Miért változik a teljesítmény töltés közben?

Az akkumulátorrendszer a saját korlátai között működik. A töltöttség, cellahőmérséklet, akkumulátorfeszültség és hőkezelés, valamint a helyszíni terheléskezelés is befolyásolhatja a kért teljesítményt. A DC-töltés gyakran a névleges maximum alatt indul, majd a célérték közelében csökken; nincs egyetlen görbe, amely minden autóra érvényes.

AC-nél a teljesítmény laposabbnak látszhat, de hővédelem, időzítés, terheléskezelés vagy az autó áramkorlátja itt is csökkentheti. A mérő által jelzett és az akkumulátorban tárolt energia sem azonos: átalakítás, kábelek, elektronika és hőkezelés fogyaszt energiát.

Mi szabja meg a végső sebességet?

AC-nél ellenőrizze a töltőpont áram- és fázisképességét, a kábel névleges áramát és fázisait, az autó fedélzeti töltőjét, a helyszíni terheléskezelést és a felhasználó által választott korlátot. DC-nél a csatlakozó, valamint a helyszín, az állomás és az autó aktív teljesítmény-, áram- és feszültséghatára együtt számít.

Nagyobb otthoni töltő csak akkor rövidít időt, ha az autó és a telepítés képes használni. Egy 22 kW-os wallbox nem készteti a 11 kW-os fedélzeti töltőt 22 kW felvételére. Induljon a tényleges energiaigényből és a parkolási időből; a dinamikus terheléskezelés elosztja a rendelkezésre álló áramot, de nem növeli az épület csatlakozási korlátját.

Miért mutat kevesebb kWh-t az akkumulátor, mint a mérő?

A töltőponton átadott és az akkumulátorban tárolt energia nem azonos. Az átalakítás, kábelezés, elektronika és hőkezelés energiát használ. A különbség a berendezéstől, körülményektől és töltési teljesítménytől függ.

Ne alkalmazzon minden töltésre egyetlen rögzített hatásfokszázalékot. Tervezési becsléshez mindig írja le a feltételezést. Számlához a mérő vagy számla értékét használja, mert az a tarifa szerint ténylegesen betáplált energia. Rövid töltéseknél a fix segédfogyasztás átlagosan nagyobbnak látszhat. A hideg vagy meleg akkumulátor előkondicionálása energiát fogyaszt, mégis segítheti, hogy az akkumulátor megfelelő töltési állapotba kerüljön; a műszerfal akkumulátornövekménye és a töltő számlája ezért eltérhet.

Hogyan hasonlítsa össze a töltési állításokat?

Először kérdezze meg, kW-ról vagy kWh-ról van-e szó. Ezután azt, hogy az érték az állomást, a kábelt, az autó maximumát, az akkumulátor csúcsát vagy a töltés átlagát írja-e le. Ezek nem csereszabatosak.

Hasznos időbecsléshez írja fel a kezdő és cél töltöttséget, valamint a hasznos akkumulátor-kapacitást. Használjon átlagos akkumulátoroldali teljesítményt, vagy a fali bemenetet átváltó, kimondott hatásfokot. Az energia osztva az átlagos teljesítménnyel ad időt; a nehéz rész olyan átlag kiválasztása, amely a valós töltést tükrözi.